Hihetetlen,hogy a magány mennyi pótcselekvést szül.Ülök egyedül,eszem,rosszabbnál rosszabb filmeket nézek,unalmas facebook posztok,még unalmasabb emberektől,borzasztó cikkek.Ülök,gondolkodok,érzek,akarok,áhítozok.És ez egy péntek este,egyedül.Kitalálom az elkövetkezendő 30 évemet,legalább 4 variáció van.Boldognak tűnök,jó életem van.Felrázom magam.Tettem érte valamit?Sodródok az árral,és csak visszasüppedek az ábrándokba.Ott minden tökéletes,boldog vagyok.És rájövök,ennyire unalmas az életem.Újabb önnyugtatás:hamarosan viszont látom Őt,visszatér hozzám.Megígérte,akarjuk,teszünk érte,és akkor jó lesz.Haladunk az […] Tovább

Péter volta az első szerelmem,az első igazi szerelmem.Voltak nagy szakítós,veszekedős,balhézós sztorik,nagyon sok.De mindent összevetve imádtuk egymást.Főleg én őt.3 évet töltöttünk együtt,az utolsó egy évben minden nyugodt és szép volt.Harmonikus.Aztán egy évvel ezelőtt jött egy reggel a gondolta:”Ez mégsem az ,amit szeretnék,valami hiányzik.”És szakítottam vele.Úgy hagytam el,hogy szerettem.De valami mégis elhívott tőle.Bulizni akartam.Élni,és nyilván:pasizni.Soha nem volt […] Tovább